A tudósok által 2019-nCoV névre keresztelt új vírus koronavírus. Ebbe a családba tartoznak a közönséges megfázást, illetve a súlyosabb betegségeket, így a 2003-ban megjelent SARS-t (súlyos akut légúti szindróma) kiváltó vírusok. A koronavírus-fertőzés tünetei széles skálán mozognak, közöttük van láz, köhögés, fulladás és légzési nehézségek. A kínai statisztikák szerint a fertőzöttek alig több mint 2 százaléka halt bele a betegségbe, amiből arra lehet következtetni, hogy bár veszélyesebb, mint a szezonális influenza, de kevésbé halálos kimenetelű, mint a SARS, illetve a MERS (közel-keleti légúti szindróma). A SARS-fertőzöttek mintegy 10 százaléka halt meg, míg a 2012-ben kitört MERS-járvány halálozási aránya 35 százalék körüli volt. A halálesetek nagy részében az immunrendszert legyengítő más betegség vagy a magas életkor is közrejátszott.
A vírus cseppfertőzés útján terjed, elsősorban kilélegzéssel, köhögéssel, tüsszentéssel, de fertőzött felületek - kilincsek, korlátok - érintésével is elkapható. Szakértők szerint az új koronavírus könnyebben terjed, mint a SARS. A lappangási idő akár 14 nap is lehet, és már a tünetek megjelenése előtt is fertőzhet.
A vírus terjedésének megfékezése érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyakori kézmosást, tüsszentéskor a száj és az orr eltakarását, továbbá a betegekkel való érintkezés elkerülését ajánlja. A járvány kitörése óta világszerte milliók viselnek szájmaszkot, de széles körben felmerültek kérdések azzal kapcsolatban, hogy az vajon valóban hasznos-e.
"Azok számára ajánljuk a szájmaszk viselését, akiknél már jelentkeztek a tünetek, ugyanis a vírus cseppfertőzés útján terjed" - közölte Sylvie Briand orvosszakértő. Hozzátette azonban, a szájmaszk nem biztosít védelmet a fertőzés ellen, azok számára nem hatásos, akiknél még nem jelentkeztek a tünetek. "A maszk önmagában nem nyújt teljes védelmet, így hamis biztonságérzetet nyújthat" - fogalmazott.
Amerikai betegségmegelőző intézetek úgy vélekedtek, hogy a nagyközönségnek nem kell szájmaszkot viselnie. Az új koronavírus ellen egyelőre nincsen védőoltás. Kínai tudósok hamar azonosították és közzétették a vírus génszekvenciáját. Ausztrál szakértők pedig kifejlesztették a vírus laboratóriumi változatát, ami nagy lépés a védőoltás előállítása felé. A gyógyszergyárak várakozásai szerint körülbelül három hónap múlva kezdődhet a kísérleti vakcinák tesztelése embereken.
A pekingi kormány a HIV-fertőzöttek kezelésére használt lopinavir és ritonavir tabletta szedését, valamint porlasztott alfa-interferon napi kétszeri belélegzését javasolja. Az AbbVie Inc. gyógyszergyár szerint Kína az Aluvia vagy más néven Kaletra nevű HIV-ellenes szert is kipróbálja betegeken. Ez utóbbi a lopinavir és a ritonavir kombinációja. A Gilead Sciences Inc. amerikai gyógyszergyár pedig eközben ebola elleni vírusölő terápiát tesztel a fertőzötteken.
A több mint 20 ezer fertőzés mintegy 99 százalékét Kínából jelentették. Emellett 24 másik országban 176 megbetegedést észleltek a WHO szerint. Kínában eddig legalább 490 ember halt meg, valamint egy halálos áldozat volt a Fülöp-szigeteken is. Szingapúr négy újabb megerősített koronavírusos esetet jelentett február 5-én, közöttük egy féléves kisbabát, így az esetek száma 28-ra nőtt. Thaiföldön 25 megbetegedést jelentettek. Az új koronavírus 48 nap alatt fertőzte meg az első 1000 beteget. A SARS-nak 1000 ember megfertőzéséhez 130 nap kellett. A MERS 2,5 év alatt fertőzött meg 1000 embert. A kínai hatóságok gyakorlatilag lezárták az ország középső részén fekvő, 60 millió lakosú Hupej tartományt, és annak székhelyét, Vuhant, ahol a járvány kitört.
Kína további elszigetelésre számíthat, a légitársaságok egymás után függesztik fel az ország városaiba irányuló járataikat. Az Egyesült Államok és Ausztrália megtiltotta a belépést azon külföldiek számára, akik nemrégiben Kínában jártak. Számos ország evakuálja Hupejben lévő állampolgárait, és a hazatérés után karanténban helyezi el őket. A vírus a feltételezések szerint a tavalyi év végén jelent meg egy vuhani élelmiszer-piacon, ahol feketén vadon élő állatokat is árultak. Egészségügyi szakértők úgy vélik, hogy a vírus eredetileg denevérekből származik, onnan került át más állatfajták közvetítésével az emberre.